Vissza a hírekhez
Kapcsolódó
32. Almássy Endre Konferencia a felszín alatti vizekről
2026. május 10.
A Magyar Hidrológiai Társaság Felszín Alatti Vizekért Alapítványa rendezésében 2026. május 5-6-án zajlott le a felszín alatti vizekről szóló, 32. konferencia. A rendezvény színhelye Siófokon a Magistern Hotelben volt. A kétnapos konferencián a Bálint Analitikai Kft.-t egy-egy prezentációval Kovács Norbert projektmérnök és Dr. Szigeti Tamás János stratégiai igazgató képviselte. Kovács Norbert prezentációja ITT, Szigeti Tamás előadása pedig ITT tekinthető meg.
Kovács Norbert előadásában a szennyvizek kezelésének innovatív, ózonos lehetőségéről beszélt, amelynek pilot-méretű kísérleteit a Bálint Analitika Kft.-ben létesített laboratóriumban végezték.
A globális vízkészletek védelme napjainkban új típusú kihívásokkal néz szembe. A hagyományos, mechanikai-biológiai szennyvíztisztítási fokozatok korlátozott hatékonysággal képesek csak eltávolítani az antropogén eredetű mikroszennyezőket (gyógyszermaradványok, hormonháztartást zavaró anyagok, peszticidek), amelyek a befogadó felszíni vizekből a partiszűrésű kutakon vagy közvetlen beszivárgáson keresztül a felszín alatti vízkészleteket is veszélyeztetik.
A mikroszennyezők hatékonyabb eltávolítása érdekében egyre nagyobb szerepet kapnak az úgynevezett fejlett oxidációs eljárások. Ezek közül az ózonos oxidáció a szennyvíztisztítás negyedik tisztítási lépcsőjeként világszerte egyre szélesebb körben alkalmazott technológia. Az ózon erélyes oxidálószer, amely közvetlen reakciók révén, illetve hidroxilgyökök képződésén keresztül képes számos szerves mikroszennyező lebontására. Az ózonos kezelés előnye, hogy viszonylag rövid reakcióidő mellett is jelentős koncentrációcsökkenést eredményezhet különböző gyógyszerhatóanyagok, ipari szerves vegyületek és egyéb perzisztens mikroszennyezők esetében.
Az előadás áttekintést adott az ózonos szennyvízkezelési technológiák alkalmazási lehetőségeiről, különös tekintettel a mikroszennyezők eltávolítására. Bemutatásra kerültek a technológia működési alapjai, valamint az ózonadagolás és a vízminőségi paraméterek közötti összefüggések. Kovács Norbert kitért továbbá azokra a gyakorlati szempontokra is, amelyek meghatározzák az ózonos kezelési lépcső hatékonyságát, például az oldott szervesanyag-tartalom, a nitrit jelenléte vagy a reakciókinetikai sajátosságok. A Bálint Analitika Kft. jelenleg egy ózonos szennyvízkezelési technológia fejlesztésén dolgozik, amely tapasztalatai és eredményei is prezentálásra kerültek.
Az ózonos oxidáció alkalmazása hozzájárulhat a vízbázisainkba kerülő mikroszennyezők mennyiségének csökkentéséhez, ezáltal mérsékelve a felszíni és felszín alatti vízkészletek terhelését. A technológia fejlesztése és integrálása a szennyvíztisztítási rendszerekbe fontos lépést jelenthet a vízminőség hosszú távú megőrzése és az ivóvízbázisok védelme szempontjából.
A 2023-1.1.1-PIACI_FÓKUSZ-2024-00017 „Ipari méretű ózont felhasználó technológia és szolgáltatás fejlesztése szennyvíztisztításra" projekt a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) támogatásával valósul meg.
Szigeti Tamás a felszíni vizekben található egyes mikroszennyezők tulajdonságairól, illetve a Bálint Analitika laboratóriumaiban végzett mérésekről, mérési eredményekről beszélt.
Az analitikai kémia nagyműszeres technológiájának fejlődése, valamint a globális ipari termelés rohamos bővülése napról-napra nagyobb kihívások elé állítja az emberi környezet – benne a vízbázisok és az élelmiszerlánc – biztonságáért felelő hatóságokat, illetve a civil szervezeteket, laboratóriumokat. A növekvő élelmiszer-igény, az egyre bonyolultabb, intelligensebb, praktikusabb fogyasztási cikkek iránti igény kielégítésének azonban számottevő környezet- és élelmiszerlánc-biztonsági ára van.
Az általában korszerűnek tekintett ipari termékek előállítása során számos olyan vegyianyag felhasználása válik szükségessé, amelynek maradékai, származékai a környezetbe kerülve aggályos hatásokat váltanak ki. Ilyen vegyületek például a több ezer tagot számláló poli- és perfluorozott alkil anyagok (PFAS – poly and perfluorinated alkyl substances), a különböző akkumulátorok előállítása során alkalmazott szerves vegyületek, nehézfémek, illetve a mezőgazdasági gyakorlatban használt növényvédő szerek, vagy a petrolkémiai ipar által előállított különböző lánchosszúságú szénhidrogén-származékok, különös tekintettel az aromás, illetve halogén atomokkal szubsztituált vegyületcsaládokra.
Az előadásban összefoglalta a címben megjelölt vegyületcsaládok előfordulásáról, esetleges környezetkárosító hatásairól, analitikai kémiai azonosításának elveiről. Megjegyezte, hogy az analitikai kémiai gyakorlatban használt nagyműszerek szelektivitásának, érzékenységének exponenciális növekedése révén számos olyan vegyület környezeti előfordulásáról szereztünk tudomást, amelyek jelenlétére néhány évtizeddel ezelőtt nem is igazán gondoltak a témában járatos szakemberek sem.
Komoly dilemmát jelent, hogy például a felszín alatti vizekben kimutatható – esetenként – rendkívül kis koncentrációban jelen lévő mikro- és nano-szennyezők valójában milyen veszélyt jelentenek a környezetre, a Föld élővilágára, egyben az emberi egészségre nézve.
További kérdés a mikro- és nano-koncentrációjú vegyületek mérési eredményeinek értékelése, értelmezése is, tekintettel a kis mennyiségek mérésénél tapasztalható nagy mérési bizonytalanságra.
Kovács Norbert előadásában a szennyvizek kezelésének innovatív, ózonos lehetőségéről beszélt, amelynek pilot-méretű kísérleteit a Bálint Analitika Kft.-ben létesített laboratóriumban végezték.
A globális vízkészletek védelme napjainkban új típusú kihívásokkal néz szembe. A hagyományos, mechanikai-biológiai szennyvíztisztítási fokozatok korlátozott hatékonysággal képesek csak eltávolítani az antropogén eredetű mikroszennyezőket (gyógyszermaradványok, hormonháztartást zavaró anyagok, peszticidek), amelyek a befogadó felszíni vizekből a partiszűrésű kutakon vagy közvetlen beszivárgáson keresztül a felszín alatti vízkészleteket is veszélyeztetik.
A mikroszennyezők hatékonyabb eltávolítása érdekében egyre nagyobb szerepet kapnak az úgynevezett fejlett oxidációs eljárások. Ezek közül az ózonos oxidáció a szennyvíztisztítás negyedik tisztítási lépcsőjeként világszerte egyre szélesebb körben alkalmazott technológia. Az ózon erélyes oxidálószer, amely közvetlen reakciók révén, illetve hidroxilgyökök képződésén keresztül képes számos szerves mikroszennyező lebontására. Az ózonos kezelés előnye, hogy viszonylag rövid reakcióidő mellett is jelentős koncentrációcsökkenést eredményezhet különböző gyógyszerhatóanyagok, ipari szerves vegyületek és egyéb perzisztens mikroszennyezők esetében.
Az előadás áttekintést adott az ózonos szennyvízkezelési technológiák alkalmazási lehetőségeiről, különös tekintettel a mikroszennyezők eltávolítására. Bemutatásra kerültek a technológia működési alapjai, valamint az ózonadagolás és a vízminőségi paraméterek közötti összefüggések. Kovács Norbert kitért továbbá azokra a gyakorlati szempontokra is, amelyek meghatározzák az ózonos kezelési lépcső hatékonyságát, például az oldott szervesanyag-tartalom, a nitrit jelenléte vagy a reakciókinetikai sajátosságok. A Bálint Analitika Kft. jelenleg egy ózonos szennyvízkezelési technológia fejlesztésén dolgozik, amely tapasztalatai és eredményei is prezentálásra kerültek.
Az ózonos oxidáció alkalmazása hozzájárulhat a vízbázisainkba kerülő mikroszennyezők mennyiségének csökkentéséhez, ezáltal mérsékelve a felszíni és felszín alatti vízkészletek terhelését. A technológia fejlesztése és integrálása a szennyvíztisztítási rendszerekbe fontos lépést jelenthet a vízminőség hosszú távú megőrzése és az ivóvízbázisok védelme szempontjából.
A 2023-1.1.1-PIACI_FÓKUSZ-2024-00017 „Ipari méretű ózont felhasználó technológia és szolgáltatás fejlesztése szennyvíztisztításra" projekt a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) támogatásával valósul meg.
Szigeti Tamás a felszíni vizekben található egyes mikroszennyezők tulajdonságairól, illetve a Bálint Analitika laboratóriumaiban végzett mérésekről, mérési eredményekről beszélt.
Az analitikai kémia nagyműszeres technológiájának fejlődése, valamint a globális ipari termelés rohamos bővülése napról-napra nagyobb kihívások elé állítja az emberi környezet – benne a vízbázisok és az élelmiszerlánc – biztonságáért felelő hatóságokat, illetve a civil szervezeteket, laboratóriumokat. A növekvő élelmiszer-igény, az egyre bonyolultabb, intelligensebb, praktikusabb fogyasztási cikkek iránti igény kielégítésének azonban számottevő környezet- és élelmiszerlánc-biztonsági ára van.
Az általában korszerűnek tekintett ipari termékek előállítása során számos olyan vegyianyag felhasználása válik szükségessé, amelynek maradékai, származékai a környezetbe kerülve aggályos hatásokat váltanak ki. Ilyen vegyületek például a több ezer tagot számláló poli- és perfluorozott alkil anyagok (PFAS – poly and perfluorinated alkyl substances), a különböző akkumulátorok előállítása során alkalmazott szerves vegyületek, nehézfémek, illetve a mezőgazdasági gyakorlatban használt növényvédő szerek, vagy a petrolkémiai ipar által előállított különböző lánchosszúságú szénhidrogén-származékok, különös tekintettel az aromás, illetve halogén atomokkal szubsztituált vegyületcsaládokra.
Az előadásban összefoglalta a címben megjelölt vegyületcsaládok előfordulásáról, esetleges környezetkárosító hatásairól, analitikai kémiai azonosításának elveiről. Megjegyezte, hogy az analitikai kémiai gyakorlatban használt nagyműszerek szelektivitásának, érzékenységének exponenciális növekedése révén számos olyan vegyület környezeti előfordulásáról szereztünk tudomást, amelyek jelenlétére néhány évtizeddel ezelőtt nem is igazán gondoltak a témában járatos szakemberek sem.
Komoly dilemmát jelent, hogy például a felszín alatti vizekben kimutatható – esetenként – rendkívül kis koncentrációban jelen lévő mikro- és nano-szennyezők valójában milyen veszélyt jelentenek a környezetre, a Föld élővilágára, egyben az emberi egészségre nézve.
További kérdés a mikro- és nano-koncentrációjú vegyületek mérési eredményeinek értékelése, értelmezése is, tekintettel a kis mennyiségek mérésénél tapasztalható nagy mérési bizonytalanságra.
Kapcsolódó
Nagyítás
Nagyítás
Nagyítás
